„Ha én nyerem a pert, a másik fél fizet mindent!” – Biztos, hogy így van?
A közös tulajdon megszüntetése iránti perekben ez korántsem ennyire egyszerű, ennél árnyaltabb a helyzet.
A perköltség viselése jogszabályi keretek között bírói mérlegelés tárgya. A bíróság nem dönthet tetszőlegesen, hanem a Polgári Perrendtartás perköltségre vonatkozó szabályait alkalmazza, amelyeket a közös tulajdon megszüntetése iránti perek sajátosságaira tekintettel kell értelmezni. Ennek értelmezéséhez ad iránymutatást a Kúria.
A Kúria szerint a közös tulajdon megszüntetése iránti perben önmagában az a tény, hogy a kereset eredményes volt, nem dönti el a perköltség viselését, vagyis a perköltség viselésének megállapításakor nem elegendő azt vizsgálni, hogy a keresetnek helyt adott-e a bíróság, jelentősége van annak is, milyen módon került sor a közös tulajdon megszüntetésére, és ez mennyiben felelt meg a felperes kérelmének.
Miért van ez így?
Mivel a közös tulajdon megszüntetéséhez való jog főszabály szerint a tulajdonostársak bármelyikét megilleti – a bíróság csak kivételes esetekben vizsgálja azt, hogy a közös tulajdon egyáltalán megszüntethető-e – a per valódi kérdése rendszerint nem az, hogy meg kell-e, meg lehet-e szüntetni a közös tulajdont, hanem, hogy az milyen módon történjen meg.
A közös tulajdon megszüntetése iránti perek egyik sajátossága tehát, hogy a per központi kérdése nem az, hogy megszüntethető-e a közös tulajdon, hanem hogy az milyen módon történjen meg.
Éppen ezért a perköltség megállapításakor azt is figyelembe kell venni, hogy a bíróság által választott megszüntetési mód mennyiben felelt meg a felek kérelmének: nem elegendő azt vizsgálni, hogy a keresetnek helyt adott-e a bíróság, azt is értékelni kell, hogy a közös tulajdon megszüntetésére végül milyen módon került sor.
Ezért nem alkalmazható mechanikusan a „nyertes–vesztes” elv, mert a vita középpontjában rendszerint nem a közös tulajdon megszüntetésének szükségessége, hanem annak módja, mikéntje áll. Ez az a jogpolitikai indok, amelyet a Kúria is hangsúlyoz.
Ezen felül:
A közös tulajdon megszüntetése sok esetben mindkét fél érdekét szolgálja, ezért az eljárás során felmerülő költségek – mint például az illeték, a szakértői díj, ügyvédi megbízási díj – viselése is eltérhet az általános szabályoktól.
A perköltség megállapításakor a bíróság azt is mérlegeli, hogy:
- melyik fél magatartása vezetett a perhez,
- volt-e reális lehetőség a megegyezésre,
- ki akadályozta a közös tulajdon rendezését,
- milyen arányban érvényesültek a felek kérelmei a bíróság érdemi döntése tükrében.
A költségviselés tehát nem automatikus kérdés, hanem minden ügyben az ügy egyedi körülményeinek mérlegelésétől függ. Éppen ezért indokolt már a per megindítása előtt átgondolni a jogi stratégiát.
Egy jól előkészített ügy nemcsak időt, hanem jelentős költséget is megtakaríthat.
Ha közös tulajdonnal kapcsolatos jogvitában érintett, kérjen időben jogi tanácsot – sokszor ez a legjobb befektetés.
