Hogyan osztozhatnak az örökösök az örökölt ingatlanon, abban az esetben, ha az ingatlan hasznosításával kapcsolatos elképzeléseik érdekellentétbe ütköznek egymással?

Amennyiben osztatlan közös tulajdonban álló ingatlant örökölt, vagy az öröklés során osztatlan közös tulajdon keletkezett az ingatlanon, több lehetőség is rendelkezésre áll az ingatlan hasznosítására:

1. Természetbeni megosztás használati megállapodással: Amennyiben az ingatlan műszaki adottságai lehetővé teszik, a felek közös megállapodásuk vagy bírósági ítélet alapján osztozhatnak az ingatlan használatában, hasznosításában. Ez a megosztási mód jellemzően több házrésszel rendelkező ingatlanok, nyaralók, vagy víkendházak körében működhet jól, melyeknél az ingatlan paraméterei, utóbbi esetekben pedig a használat időszakonkénti megosztása teszi lehetővé a használati jogának zavartalan gyakorlását.

Általánosságban elmondható azonban, hogy ez a megosztási mód nem zárja le véglegesen a tulajdonostársak között felmerült múltbeli vitákat, és nem előzi meg a jövőbeni konfliktusok kialakulásának lehetőségét.

2. Kizárólagos használat a közös tulajdon fennmaradása mellett: Amennyiben az egyik fél az ingatlant kizárólagosan kívánja használni, ezesetben a felek megállapodhatnak a túlhasználat ellenértékeként havi bérleti díjban, amelyet az ott lakó fél fizet a másik félnek.

3. A másik fél kivásárlása: Ha az egyik örökös szeretne kizárólagosan az ingatlanban élni, megvásárolhatja a másik fél tulajdonrészét egy előre egyeztetett piaci érték alapján. Ebben az esetben az ingatlan egyedüli tulajdonosává válik, és teljes, önálló joggal rendelkezhet felette, mint kizárólagos tulajdonos.

4. Közös értékesítés: Ha egyik fél sem kíván élni az ingatlan pénzbeni megváltásával, dönthetnek úgy, hogy az ingatlant közösen értékesítik, és a bevételt az örökrészek arányában osztják fel. Ez a megoldás általában akkor előnyös, ha egyik fél sem képes vagy hajlandó megváltani a másik részét, de nem ellenzik az ingatlan harmadik személy részére történő értékesítését; készek kompromisszumot kötni egymással ezen cél megvalósulása érdekében, mind az értékesítés melletti elköteleződés, mind a vételár megállapítása, és arányos megosztása terén.

5. A közös tulajdon megszüntetésére irányuló bírósági peres eljárás: Ha a felek nem tudnak megegyezni, az egyik tulajdonostárs a bírósághoz fordulhat a közös tulajdon megszüntetése érdekében. Bár a bíróság nincs a felek kereseti kérelméhez kötve, nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

Az eljárás során, jellemzően annak függvényében dönt a bíróság az ingatlan sorsáról, hogy a felperes kereseti kérelme, illetve az alperes írásbeli ellenkérelme milyen megszüntetési módok lehetőségét veti fel.

Árverés útján történő értékesítés: A bíróság végső megoldásként az ingatlan árverés útján történő értékesítését rendelheti el. Az ezúton keletkező bevétel pedig mint vételár a tulajdoni hányadok arányában kerül megosztásra a felek között. Ez a lehetőség azonban sokszor költséges és időigényes és kevésbé kiszámítható, mint a fentebbi megszüntetési módok.